Tények a gadoliniumról Tudjon meg többet erről az ezüstfehér fémről

click fraud protection

A gadolinium ezüstfehér fém, oxidáció nélkül.

A gadolinium elem atomszáma 64, szimbóluma pedig Gd. Ennek a fémnek az alakíthatósága alacsony, és ritka a hajlékonysága.

Ennek a fémnek az oxigénnek való kitettsége fekete bevonatot eredményez a hasznosságán. A fém egy bizonyos pont után paramágnesessé válik. Általában oxidált formában található, a kapcsolódó kémiai tulajdonságok miatt szennyeződésekkel. Az elem a legtisztább formában soha nem található meg a Föld felszínén. A gadolínium fő adalékanyaga az ásványi gadolinit, és ritkaföldfémekben is megtalálható, mint például a basztnazitban és a monacitban.

A gadolínium hőmérséklete a mágneses mezőkben növekszik, és csökken, ha eltávolítják belőle. Ezért magnetokalorikus néven ismert. A gadoliniumot először Felix Trombe tisztította 1935-ben. Az MRI-jelentésekben a képek összehúzódásának növelésére injekciózzák. Magas hőmérsékleten oxigénnel reagál hígító savban vízreakcióval.

A rudak folyamatos hasadásban tartásához a gadolíniumot atomreaktorban használják fel. A gadolínium az összes hőelem keresztmetszetét tartalmazza a termikus megemelt neutronjával.

Ez egy nem mérgező elem. Bár növény- és állatbarát, sója bőrirritációt okozhat.

A gadolinium osztályozása kémiai elemként

A harmadik Gd-ből való származtatás kialakításához a gadolínium a legtöbb elemmel kombinálódik. Bináris gadolínium-vegyületek esetén magas hőmérsékleten kombinálva foszforral, kénnel, szénnel, arzénnel, szilíciummal és nitrogénnel.

Más elemekkel összehasonlítva a gadolínium fémes formájában száraz levegőben vitalitást mutat. Redukálószerként is működik azáltal, hogy redukálja az elemekben lévő ezüstfémek oxidjait.

A gadolínium oxidációs állapota +3. A szilárd halmazállapotú gadolínium redukált formában.

A réteges grafit megjelenésű szerkezetet gadolínium-klorid lemezkék alkotják.

A vízmentes gadolínium-fluorid fehér szilárd anyag, amely vízben nagyon jól oldódik. A gadolinium-klorid szintén fehér szilárd anyag, de vízben kevésbé oldódik.

A gadolinium felfedezése és története

Johan Gadolin geológus és finn vegyész a gadolíniumot a gadolinit megalapítása után nevezték el.

Johan Gadolin (1760-1852) volt az első tudós, aki felfedezett egy ismeretlen elemet, amelyet ""ittriumYtterby után egy falu, ahol magas volt az ittrium előfordulása.

A gadolinit és az azonos cerit ásvány mintáiban megfigyelték, hogy a spektroszkópiai vonalak látható a gadolíniumban, és az ásvány több elemet tartalmaz a legújabb spektrum megjelenésével vonalak.

Egy új elem oxidját De Marignac alapította az ásványi oxidnak a ceritből való leválasztásával. Ezt az oxidot később „gadolínia” néven ismerték, és a gadolínium és a gadolínium elválasztását egy francia vegyész, Paul-Emile Lecoq De Boishbaudran készítette 1886-ban.

A ritkaföldfémek egyikeként olyan ásványokban található, mint a monacit és a basztnazit. Az azonos csoportba tartozó többi fémhez hasonlóan a gadolínium ritkán fordul elő szabad formájában a földkéregben, mert ehelyett vegyületeket képez.

Ha szobahőmérsékleten levegőnek van kitéve, ez az ezüstfehér fém lassan elkezd elhomályosodni a sárgás oxid bevonat, majd hosszabb ideig tartó expozíció esetén zöldes-fekete bevonat alakul ki idő.

Az ezt az elemet tartalmazó leggyakrabban használt ötvözetek a vas-gadolinit (Fe-Gd), amely magas mágneses tulajdonságokkal rendelkező ötvözet; és a gadolínium-gallium gránát (GGG), amelyet kristályként használnak mikrohullámú alkalmazásokban.

Más, ezt az elemet tartalmazó ötvözeteket is használnak szupravezetőkben, színes televíziós képcsövekben és fényporokban.

A gadolinium hőszupravezetőként ismert.

A gadolinium kémiai tulajdonságai

A gadolinium nem reaktív fém, hacsak nem reagál oxigénnel magasabb hőmérsékleten. A reakcióhoz savval és hideg vízzel kell hozzáadni.

A gadolínium elem egy ezüstös-fehér fém, amelynek nincs szaga, sűrűsége pedig mindössze 0,50 g/cm3. Azonban nagyon törékeny és nehéz vele dolgozni, olyannyira, hogy a gadolínium elem nagyszabású ipari alkalmazása jelenleg korlátozott.

A gadolinium mágneses tulajdonságai rendkívül hasznossá teszik a villamosenergia-iparban. Az elemet speciális mágneses ötvözetek előállítására is használják, mint például a merevlemezekben és a mágneses rezonancia képalkotó gépekben.

A gadolinium felhasználása

A gadolínium elemnek van néhány figyelemre méltó tulajdonsága. Egyike azon kevés fémeknek, amelyek megszilárdulva és lehűlve kitágulnak, míg a legtöbb más fém összezsugorodik, amikor átesik ezen a folyamaton. A fém nagy termikus neutronabszorpciós keresztmetszettel rendelkezik, és nukleáris vezérlőrudakban használható a hasadási reakciókból származó neutronok elnyelésére.

A gadolinium foszfor formájában mikrohullámú sütőben és színes televíziókban használható. A gyémántok utánzásához gadolínium gallium gránátot használnak. Nagy ellenállása miatt nagy temperált készülékekben használják.

A daganatok gyógyítására és a neuronok lefolytatására a gadolínium elem izotópjait (kémiai jele Gd és 64-es rendszám) használják.

Szabályozórudak vezérlésére gyakran használják atomerőművekben atomerőművi reaktorként.

Elektronikus és mágneses eszközök gyártásához gadolíniumötvözeteket használnak.

A gadolinium a földkéreg 5,2 ppm tömegét teszi ki. 68 F (20 C) a gadolínium fém curie-pontja. A gadolinium összetett formája háromértékű formában található.

A gadolínium az alakíthatóság és a hajlékonyság mindkét tulajdonságát mutatja. Az oxidáció elleni védelem érdekében nedves levegőben fehér oxid képződésével.

Nitrogénnel, kénnel, szénnel, szelénnel, bórral, arzénnel és más elemekkel való keveréssel a gadolínium bináris kompaundálása történik.

Ezeknek az elemeknek az MRI-ben való speciális felhasználása sokféleképpen használható. Az orvosok hozzáférnek a kóros szövetek szkenneléséhez. Programos jellegű, és a longitudinális időbeli relaxáció csökkentésére specializálódott, hogy éles képeket hozzon létre. A gadolínium reakciókészsége kisebb más vegyszerekkel szemben. A gadolinium megfelelő nehézfémnek számít a Földön.

Tudtad...

A gadolínium toxicitása a szervezetbe juttatott mennyiségtől függ.

Kis mennyiségben ez a fém nem káros. Valójában, ha egyáltalán nem lenne mérgező, a gadolínium a szervezetben a vas helyettesítőjeként kerülne felhasználásra. Nagyobb mennyiségben azonban a gadolínium káros lehet az egészségre.

A gadolínium-mérgezés kezelésére alkalmas egészségügyi szakemberek közé tartoznak a sürgősségi orvosok, a belgyógyászok és a toxikológusok.

A gadolínium-mérgezés kezelése általában magában foglalja a gadolínium további felszívódásának megakadályozását, a gadolínium eltávolítását a szervezetből, ha lehetséges, és támogató kezelést. Egyes esetekben dialízisre lehet szükség a gadolínium szervezetből történő eltávolításához.

A gadolínium-mérgezésnek nincs specifikus ellenszere, ezért a kezelés célja a személy egészségének támogatása és a gadolínium eltávolításának elősegítése a szervezetből.

Számos egészségügyi aggályhoz hozták összefüggésbe, beleértve a nefrogén szisztémás fibrózis (NSF) nevű ritka és gyógyíthatatlan betegség kialakulását.

Az NSF a bőr megvastagodását, az ízületek feszülését és a belső szervek károsodását okozhatja. Az NSF-re nincs ismert gyógymód, de vannak kezelések.

A kémiai és fizikai tulajdonságok a gadolínium szobahőmérsékleten fennálló fizikai állapotától függenek.

Ha már a fizikai tulajdonságokról beszélünk, ennek a ritka földfémnek a vékony filmje 64-es rendszámmal és kémiai jellel Gd teljesen elnyeli az összes fényt. amely a spektrum kék végéről éri, valamint körülbelül a fele annak, ami a spektrum vörös végéről éri, átlátszatlanná téve pirosra fény.

A gadolínium oldószeres extrakciója a gadolínium más elemektől való elválasztására szolgáló technika. Az elem oxidációs foka +3.

A gadolinium izotópok és tulajdonságok körülbelül 8,21%-os bőségben fordulnak elő a földkéregben, és olyan alacsonyak, hogy kimutatásukhoz sugárzásmérőre van szükség.

A gadolínium mágneses térnyomatéka 2, a vasé (Fe) fele. Az alacsony értékű mágneses tér abból adódik, hogy a gadolíniumban mindössze öt párosítatlan elektron van, és ennek az öt elektronnak minden mágneses momentuma tönkreteszi egymást.

A gadolinium elektronaffinitása 8,61 elektronvolt. Ez az elektronaffinitás a gadolíniumot elektropozitívabb elemmé teszi, mint a kalciumatom, így könnyebben veszít elektronokból.

A gadolinium krómötvözeteket atomreaktorokban, olajfinomítási folyamatok katalizátoraiban, kőolaj krakkolásában, hidrogén tisztítási technológiában és kromát pigmentekben használják.

A vegyi anyagok forráspontja az általánosan ismert anyagokkal ellentétes módon működik, a forráspont az, hogy mennyire felmelegszik, miközben továbbra is folyékony marad.

A gadolínium curie pont a gadolínium olvadáspontja. Az elem curie-pontja (olvadáspontja) 2394 F (1312,2 C).

A gadolinium ásványok, monazit előfordulnak a természetben, de nemcsak magukban az ásványokban, hanem azok érintkezési zónáiban is megtalálhatók.