Tájékoztató tények a nukleinsavról, amelyeket mindenkinek tudnia kell

A nukleinsav olyan molekula, amely minden élő szervezet sejtjében megtalálható, és minden élethez nélkülözhetetlen.

A nukleinsavak funkciói a genetikai információ tárolásával és kifejezésével kapcsolatosak. Kulcsszerepet játszik a genetikai információk generációról a másikra való átvitelében.

A nukleinsav nitrogénbázisokból, foszfátcsoportokból és cukormolekulákból áll. Mindegyik típusnak más a szerkezete, és más-más szerepet tölt be a sejtben. A nitrogéntartalmú bázis elengedhetetlen a nukleinsav szerkezetéhez és működéséhez. Négy nitrogénbázis létezik: adenin (A), citozin (C), guanin (G) és timin (T). Ezek a nitrogéntartalmú bázisok egy cukormolekulához és egy foszfátcsoporthoz kapcsolódnak, hogy nukleotidot képezzenek.

A dezoxiribonukleinsav (DNS) például azt az információt kódolja, amelyre a sejtnek szüksége van a fehérjék előállításához. A DNS négy nitrogéntartalmú bázisból, adeninből, citozinból, guaninból és timinből áll. A nitrogéntartalmú bázisok sorrendje DNS meghatározza az egyik generációról a másikra átadott genetikai információt.

Míg a ribonukleinsav (RNS) egyfajta nukleinsav, amely kulcsszerepet játszik a sejtben. Különböző molekuláris formákban jelenik meg, amelyek részt vesznek a fehérjeszintézisben, és nitrogénbázisokból, foszfátcsoportokból és cukormolekulákból állnak. Azonban, bár rokon, az RNS szerkezete eltér a DNS-től. A nitrogéntartalmú bázisok egy cukormolekulához és egy foszfátcsoporthoz kapcsolódnak, de nem kapcsolódnak. Ez lehetővé teszi az RNS számára, hogy olyan összetett formákká hajtogassanak, amelyek kölcsönhatásba léphetnek a sejtben lévő más fehérjékkel. Az RNS felhasználható fehérjék létrehozására, vagy enzimként használható biokémiai reakciók katalizálására.

Több nukleáris olvasni savanyú tények, olvassa el lent.

Történelmi tények

Friedrich Miescher svájci kutató 1869-ben vezette be először a DNS fogalmát, amikor a limfoid sejtek összetételét vizsgálta. Ennek során egy új molekulára, a nukleinre bukkant a sejtmagban. Bár Miescher fedezte fel ezt, később sok más kutató is hozzájárult ehhez, és 1940-ig tartott a genetikai öröklődés folyamatának felfedezése.

A molekuláris biológia szerint a kétszálú nukleinsavakban komplementer szekvenciák vannak kettős spirális háromdimenziós molekulaszerkezetek, de az egyszálú nukleinsavakban hiányzik.

Előfordulás és nómenklatúra

A nukleinsavat a sejtmagban fedezték fel, és később a foszforsavhoz köthetőnek találták. A nukleinsavat kezdetben az eukarióta sejt magjában találták meg, később azonban baktériumokban, vírusokban, archaeákban, kloroplasztiszokban és mitokondriumokban is kimutatták. A vírusok esetében azonban ez meglehetősen ellentmondásos, mivel a legtöbb sejttől eltérően a vírusok nem tartalmaznak DNS-t és RNS-t egyaránt.

A nukleinsav egy nukleotidból áll, a nukleotid pedig ribózból vagy dezoxiribózból áll, amely pentózcukorból, foszfátcsoportból és nukleobázisból áll.

Szilárdfázisú kémiai rendszerek használatával nukleinsav mesterségesen előállítható a laboratóriumban enzimekkel, például DNS- vagy RNS-polimerázokkal.

(A vegyészek mesterséges nukleinsavakat, például peptid-nukleinsavakat állítottak elő.)

Molekuláris összetétel és méret

A nukleinsavak általában nagy molekulák, a DNS-molekulák pedig bázispárjaikkal és hosszú szálaikkal a legnagyobbak testünkben. A kis interferáló egyszálú RNS és az emberi kromoszóma 1 mérete között változhat.

A nukleinsavak alapvetően purin- vagy pirimidin-nukleobázissal, pentózcukorral és foszfátcsoporttal rendelkező nukleotidok lineáris polimerjeiként jelennek meg. Az alstruktúra, a nukleozidok, egy nukleobázist és cukrot tartalmaznak. Az alstruktúrában a DNS 2' dezoxiribózt tartalmaz, de az RNS-ben ribóz található, és itt a hidroxilcsoport jelenléte jelent különbséget. Az adenin, a guanin és a citozin gyakori nitrogénbázisok a DNS-ben és az RNS-ben, de a timin csak a DNS-ben, míg az uracil az RNS-ben található. A nukleinsavakban a cukor és a foszfát a cukor-foszfát gerinc foszfodiészter kötésein keresztül jön létre. A hagyományos nómenklatúra szerint a foszfátcsoportok az 5' és 3' szénatomokhoz kötődnek, ami a nukleinsavak irányultságát okozza. A nukleobázisokat N-glikozidos kötésű cukorral kötik össze. Ez magában foglalja a nukleobázis gyűrű nitrogénjét és egy pentóz cukorgyűrűt.

Típusok és Funkciók

Főleg háromféle nukleinsav létezik: dezoxiribonukleinsav, ribonukleinsav és mesterséges nukleinsav.

A DNS rendelkezik az élő szervezetek fejlődéséhez és működéséhez szükséges összes genetikai anyaggal, és az élet egyik fő makromolekulája. A DNS nukleotidokból és foszfátcsoportokból áll, de mindkettő anti-párhuzamos, és nukleobázisokhoz kapcsolódik. Az eukarióta élő sejtekben a DNS-t a sejtmagban vagy az organellumokban tárolják, de a prokarióta szervezetekben a DNS a citoplazmában marad. A ribonukleinsav felelős az emberi genom vagy a genetikai információ átviteléért a fehérjék aminosav-szekvenciáihoz. A három típus a tRNS, mRNS, rRNS. A DNS és a riboszómák közötti átvitel a Messenger RNS segítségével történik.

A riboszómális RNS képes leolvasni a DNS-szekvenciákat, és a transzfer RNS, egy hordozómolekula, fontos a fehérjetermelésben. A kémikusok számos mesterséges nukleinsavat szintetizáltak különféle kémiai vegyületekkel, például peptidnukleinsavval, treóz nukleinsavval, glikol-nukleinsavval, morfolinóval és zárt nukleinsavval.

Más tények

A nukleinsavban lineáris és cirkuláris molekulák vannak.

A bakteriális kromoszómák, a mitokondriális DNS, a plazmidok és a kloroplaszt DNS körkörös molekulák, a lineáris molekulák pedig az eukarióta mag kromoszómái és a legtöbb RNS.

A purinok és pirimidinek mennyisége a kettős szálú DNS-ben azonos. A nukleotidszekvencia felelős a DNS vagy RNS differenciálódásáért. A nukleotidszekvenciák a végső genetikai információt továbbítják.

Nukleinsav GYIK

Mik azok a nukleinsavak?

A nukleinsavak felelősek a genetikai információ tárolásáért az emberi szervezetben.

Ki fedezte fel a nukleinsavat?

Friedrich Miescher felfedezte a nukleinsavat.

Hol találhatók a nukleinsavak a szervezetben?

A sejtmagban nukleinsavak találhatók.

Honnan szerzünk nukleinsavakat?

A nukleinsavak az eukarióta sejt magjában találhatók.

Ki nevezte el a DNS nukleinsavat?

Albrecht Kossel DNS-t nevezte el.

Hány nukleinsav van?

A DNS, RNS, mRNS, tRNS, rRNS az öt különböző, de közös nukleinsav.

Miért savasak a nukleinsavak?

A nukleinsavak a bennük lévő foszfátcsoport miatt savasak.

Milyen elemek találhatók a nukleinsavakban?

A nukleinsav elemei az oxigén, a nitrogén, a szén, a hidrogén és a foszfor.

Milyen élelmiszerek tartalmaznak nukleinsavakat?

Vannak olyan zöldségek, amelyek nukleinsavat tartalmaznak, mint például a spenót, a gomba, a bab, a borsó, a karfiol, a lencse és a spárga.

Mi történne nukleinsavak nélkül?

Nukleinsavak nélkül nem megy végbe a mitózis a növényekben vagy a meiózis az állatokban, és az organizmusok nem fognak növekedni.