Tények a déli sarkról, milyen az, ahol nem él ember

Az Antarktiszon található Déli-sarkot földrajzi déli pólusnak, szárazföldi déli sarknak vagy 90. párhuzamos délnek is nevezik.

Ez a Föld felszínének és a Föld forgástengelyének metszéspontja. A Föld legdélebbi pontján található, és az északi pólus szemközti oldalán fekszik, minden irányban 12430 mérföldre (20004,14 km).

Nekünk (embereknek) könnyű elkényelmesedni a 68 F (20 C) átlaghőmérséklet mellett. A legtöbb ember nem bírja a nulla alatti hőmérsékletet. Tudja, milyen érzés, amikor megérinti az autó ajtaját egy igazán fagyos napon; megdöbbentő, igaz? De miért hidegebb az az ajtó, mint a levegő? Hadd tudjunk meg többet a Déli-sarkról itt.

Földrajz

A Déli-sark széles földrajzi háttérrel rendelkezik. A földrajzi Déli-sark az Antarktisz kontinensén található. Kelet-Antarktisz a keleti 90 fokban található, de itt nincsenek állandó kutatóállomások, mert jég borítja, ami megnehezíti a hozzáférést.

A déli pólusra általában azt a pontot nevezik, ahol a Föld forgástengelye metszi a felszínét. A Déli-sark földrajzi koordinátáit azonban déli 90 fokban adják meg. Hosszúság tekintetében 0 fokban adják meg.

A Déli-sarkon minden irány észak felé mutat. Az óramutató járásával megegyező irányban az irány kelet felé mutat, az óramutató járásával ellentétes irányban pedig nyugat felé, szemben az északi pólus irányával.

A Déli-sark található Antarktisz, a világ hét kontinensének egyike. A tengerszint feletti jeges és kopár fennsík tetején található, és messze van a Bálna-öböltől.

A jégtakaró azonban évi 32,9 láb (10 méter) sebességgel mozog a Weddell-tenger felé. Ennek köszönhetően a pólus egyéb mesterséges jellemzői is fokozatosan eltolódnak az idő múlásával.

Éghajlat

A Déli-sarkon nagyon zord éghajlat uralkodik. A Déli-sark hideg, száraz, szeles hely. A Déli-sarkon az átlagos téli hőmérséklet -76 F (-60 C), nyáron pedig akár 86 F (30 C) is felmelegedhet. Valójában minden évben több mint egy hónapon keresztül a Nap fel sem kel!

A déli pólus télen, márciustól szeptemberig nem kap napfényt. Május 11-től augusztus 1-ig teljesen sötét van. A szeptembertől márciusig tartó nyári szezonban azonban folyamatosan süt a nap a horizont felett. A maximális hőmérséklet azonban decemberben nem haladja meg a 74,3 F-ot (23,5 C), ami januárban -14,62 F-ra (-25,9 C) csökken. Ahogy a nap lejjebb megy, a hőmérséklet -55 C-ra (-67 F) esik le márciusban. Az átlaghőmérséklet télen -76 F (-60 C) körül állandó marad.

A Déli-sark felszínét elérő napfény nagy részét a fehér hó tükrözi vissza. A nagy tengerszint feletti magasság és a megfelelő napfény hiánya miatt a Déli-sark éghajlata az egyik leghidegebb a Földön.

A Déli-sarkon jégsapkás éghajlat uralkodik. A hely nem kisebb, mint egy sivatag, nagyon kevés csapadékkal. Az erős szél időnként havazáshoz vezet.

Nappal éjszaka

A Déli-sark éjjel-nappal tapasztalható. Jelenleg nyár van, így 2011. december 1-je óta világos, és 2012. január 19-ig világos lesz.

Nyáron soha nem sötét az ég. A nap a nap 24 órájában látható. A nap melege azonban nem olyan sok.

Ennek ellenkezője történik a téli hónapokban. Vannak hosszú éjszakák és sötétség is. Az átlaghőmérséklet -60 C-ra csökken.

Itt évente csak egyszer kel fel és nyugszik a nap. Csapadék nincs, vagy nagyon kevés. A levegő páratartalma nulla.

Flora & Fauna

A Déli-sark egyenetlen éghajlata miatt itt nem találhatók lakosok, növények vagy állatok. Az egyetlen növényfaj, amely ebben a környezetben nő, a zuzmók és az algák. Az Antarktisz hideg kontinensén nincsenek fák vagy bokrok, amelyek friss vizet biztosítanának az állatoknak ill emberek, de van néhány különböző típusú pingvinek, fóka és bálna, amelyek ezt a fagyott bolygót a sajátjuknak nevezik. itthon.

Az Antarktisz egész kontinense ismeretlen mennyiségű feltáratlan természeti erőforrással rendelkezik.

A déli kontinenst azonban szinte teljes egészében víz borítja, így nincs sok fa vagy más növényvilág.

Az Antarktiszon van fű és moha, de virág nincs. Mivel nincsenek méhek vagy lepkék, amelyek átvigyék a virágport egyik növényről a másikra, a növény csak úgy tud szaporodni, ha virágzáskor kiszórja magját.

Például, amikor egy pingvin megeszik egy bogyót, majd egy másik helyen kakilja ki a magot, a mag ott növekedhet.

Szárazföldi állat alig él az Antarktiszon. Az egyetlenek az atkák, szúnyogok, tetvek, legyek és pókok néhány fajtája. Eszik a pingvinek és más tengeri állatok és növények elhalt bőrpelyheit.

A déli sarki skuák és a hópehely időnként kóborolnak.

2000-ben jelentettek néhány mikrobát a déli-sark jégében. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a dinoszauruszoknak tollazatuk van, hogy megvédjék az állatokat a szélsőséges hidegtől.

Évmilliókkal ezelőtt a Déli-sarkon is találtak néhány kövületet.

Egyéb egyéb tények

A Déli-sarkon a világ leghidegebb éghajlata. A hőmérséklet akár -128,5 F (-89,1 C) is lehet, a szél pedig 313,82 km/h-ig fújhat. A legtöbb déli-sarki tény arról szól majd, hogy milyen ott, és hogyan lehet ott élni. A Déli-sarkon egy állandó kutatóállomás van, és ez az egyetlen hely, ahol télen a nap látható, nyáron pedig sötétség van.

A déli szertartási pólus nagyon fontos hely a déli társadalomban: itt végzik jégtörő és táncos rituálékat. A déli pont közepén található, közvetlenül a déli óceán mellett.

A Déli-sarkon nincsenek megfelelő időzónák, mert az összes időzóna találkozik a Déli-sarkon. Ez lehet egy óra, bármelyik perc és másodperc is a Déli-sarkon.

Robert Falcon Scott brit felfedező volt az első ember, aki megpróbált utat találni az Antarktisz partvonalától a Déli-sarkig.

1911. december 14-én Roald Amundsen és pártja volt az első ember, aki elérte a földrajzi déli sarkot.

A Föld 70%-ban tele van vízzel, de ez tengerből és óceánból áll, és úgy tűnik, hogy a legkevesebb édesvíz áll rendelkezésre, de a déli póluson található a világ édesvizének 70%-a.

Mivel az Antarktisz 98%-át a Déli-sark borítja, az Antarktisz korábban nem volt a leghidegebb játék, de meleg volt, mint bármely más város. a világ, amely átéli a nyarat, de hozzávetőleg 50 millió évvel napjaink előtt kezdődött a hőmérséklet ledob.

Nem számít, hol áll az ember, mindig északi irányba néz, és az egész Antarktisz két részre oszlik, amikor az ember Greenwich felé néz.

Van egy folyó, amely vérfolyónak tűnik, és a Taylor-gleccserből folyik, mert a folyó nagy mennyiségű sót tartalmaz és oxidált vas, amely rozsdásodni kezd, amikor érintkezik az oxigénnel, ezért kezd láthatóvá válni a folyó piros.

Nincsenek olyan növények, amelyek oxigént biztosítanának, vagy élelmiszerekben felhasználhatók lennének. Az egyetlen dolog, amit az emberek a növény nevében találnak, az az antarktiszi szőrfű és az antarktiszi gyöngyfű.

Amikor az egész terület befagy, és csak hó és vastag jégtakaró van mindenütt, amerre a szemek járnak, lehet, hogy ha vannak halak a Déli-sarkon, akkor nem élik túl, de a helyzet más itt. Egyes halak „fagyásgátló fehérjével” rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy életben maradjanak.

Ahogy az extrém időjárási viszonyokról fentebb említettük, a pólus legdélibb pontján éppen havazik, és borított jégen nincs folyó, hegy, csak egy fennsík jellegű építmény körülötte, ami nagyon megnehezíti az életet.

Azok az emberek, akik nagyon jól érzik magukat a normál környezetben, nem fognak tudni alkalmazkodni ott, az Antarktisz őslakosainak többsége hozzászokott a légkörhöz.

Az emberek annyi eltérést tapasztalnak, hogy megnehezíti a környezethez való alkalmazkodást és alkalmazkodást.

A Déli-sark mindig mozgásban van, mivel a földkéreg közelében lévő lemeztektonika folyamatosan mozog, ami miatt a Déli-sark évente 10 métert sodor.

Az antarktiszi jégtakaró a bolygó legnagyobb édesvíz-tározója. Ez tartalmazza a Föld összes édesvízének több mint 70%-át, és az Antarktiszi-félsziget jégtérfogatának 90%-át teszi ki.

Az antarktiszi part menti jégtömeg több mint 98%-át az antarktiszi jégtakaró képviseli, és ennek a jégnek csak 2%-a van kint a gleccsereken.

A Nyugat-Antarktisz sokkal gyorsabban halad, mint azt bárki elképzelte volna. Egy nemzetközi kutatócsoport dolgozik a mozgalom okainak és következményeinek azonosításán.

Valójában a Föld édesvízének 80%-a jégbe van zárva, és az édesvíz körülbelül 90%-a a négy sarki régióban található. A probléma a tengeri jég olvadása, különösen az antarktiszi és a sarkvidéki régiókban.

A területnek nincs konkrét határa. Sok nemzet, például Új-Zéland, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kína, Argentína és Franciaország azt állítja, hogy ez a terület az ő területén található.

A Déli-sarkon átkelő Jeges-tenger expedíció csapatának tagjai december 2-án kezdik meg kalandjuk újabb szakaszát – közölte az Orosz Földrajzi Társaság (RGS) sajtószolgálata.

Jelenleg az orosz expedíció tagjai a Ferenc József-földi szigetcsoportban tartózkodnak. A csapat jelenleg 32 főből áll, köztük 25 orosz állampolgár és hét külföldi.

GYIK

Mennyire hideg a Déli-sark?

A Déli-sarkot a Föld egyik leghidegebb helyének tartják. A hőmérséklet itt 21,2 F-ra (–6 C) csökken télen.

Élhetnek emberek az Antarktiszon?

Az ember gyakorlatilag nem képes elviselni a Déli-sark zord klímáját, különösen télen. Azonban sok tudós és kutató élt itt a nyarakon.

Élnek-e jegesmedvék a Déli-sarkon?

Nem, a jegesmedvék szívesebben élnek az Északi-sarkon. Néhány pingvinfaj azonban megtalálható az Antarktiszon és a félteke legdélibb pontjának más részein.

Járt valaki a déli sarkon?

Igen, sok kutató és felfedező járt a Déli-sarkon.

A Déli-sark egy kör?

A Déli-sark egy jeges fennsíkon található az Antarktiszi kör körül. De a Déli-sark nem egy kör.

Ki volt az első ember, aki felfedezte a Déli-sarkot?

Roald Amundsen norvég felfedező volt az első ember, aki felfedezte a Déli-sarkot.

Mi a valaha mért legmelegebb hőmérséklet a Déli-sarkon?

A Déli-sarkon a valaha mért legmelegebb hőmérséklet -12,3 C (9,86 F) volt 2011. december 25-én.

Ki fedezte fel az Antarktiszt?

Fabian Gottlieb Von Bellingshausen és Mihail Lazarev voltak az elsők, akik felfedezték az Antarktisz földjét.