Elképesztő Pangea tények, amelyek elgondolkodtatnak a létezésről

A Pangea létezését először Alfred Wegener német meteorológus javasolta 1912-ben, de elméletét elvetették.

Csak az 50-es években, jóval 1930-as halála után történtek számos felfedezés, és elméletét a lemeztektonika modern elméletének részévé tették. E modern elmélet szerint a Föld felszíne több tektonikus lemezből áll, és ezek mozgása vezetett a Pangea kialakulásához és felbomlásához.

A koncepció eredete: Alfred Wegener

Alfred Lothar Wegener 1880. november 1-jén született, német meteorológus, geológus, klimatológus, geofizikus és sarkkutató. Leginkább úgy emlékeznek rá, mint a feltalálóra kontinensvándorlás elmélet. 1912-ben először ismertette meg az emberekkel forradalmi elméletét.

Wegener szerint az összes jelenlegi kontinens egyetlen kontinentális szárazföld része volt, az ún Pangea, mielőtt szétesett és elsodródva több kontinenst alkotott körülbelül 200 millió évvel ezelőtt. 1915-ben kiadott egy könyvet, amelyben elmagyarázza elméletét, de azt nem fogadták el. Ehelyett a geológiai társadalom bírálatával szembesült.

Bár bizonyítékokkal támasztotta alá kontinens-sodródás elméletét, nem sikerült tisztáznia, hogyan mozognak a lemezek. Az általa benyújtott bizonyítékok között szerepelt a geológiai illeszkedés, a kirakós illeszkedés, a jeges lerakódások, a tektonikus illeszkedés és a fosszilis bizonyítékok. Ezek közül többnyire fosszilis maradványokra és kőzetekre alapozta elméletét.

Pangea formáció

Pangea, az ősi szuperkontinens a korai mezozoikum korszak és a késő paleozoikum korszak között létezett. Összegyűjtése a karbon időszak alatt, több mint 300 millió évvel ezelőtt történt. A C-alakú kontinens, a Pangea az Egyenlítő közelében összpontosult, és a szuper-óceán Panthalassa, Paleo-Tethys, majd a Tethys-óceánok vették körül. Később a Neo-Tethys-óceán fokozatosan felváltotta a Tethys-tengert, miután a kontinentális anyagok leváltak Gondwana északi részéről.

A Pangea részét képező kontinentális tömeg nagy része a Föld déli és északi sarki területei között húzódott. Pangea peremén volt egy kisebb kontinens, Cathaysia, amely Észak- és Dél-Kína területeiből állt. Cathaysia a Panthalassic-óceán nyugati részén és a Paleo-Tethys-óceán keleti végén található. Ezeknek az óceánoknak több mikrokontinense, árok, óceáni fennsík és szigetív is volt, amelyeket később a Pangea peremére hegesztettek.

A Pangea kialakulása a korábbi szuperkontinensek, például Columbia, Rodinia és Pannotia nyomaival kezdődött, ami olyan kontinensek kialakulásához vezetett, mint a Baltica, Laurentia és Gondwana. Az ordovíciumi időszak végére Baltica, Laurentia és egy másik mikrokontinens, Avalonia, amely Gondwanából sodródott, összeütközött, és létrejött Euramerica vagy Laurussia.

Ekkor Gondwana a Déli-sark irányába tolódott el, és a szilur geológiai időszakban Euramerával ütközött. A késő karbon-korszakban Nyugat-Kazahsztán és Baltika ütközött, ami az Urál-hegység és a Laurasia szuperkontinens kialakulásához vezetett. Ezt gyakran a Pangea kialakulásának utolsó lépésének tekintik.

Pangea felszakadása és felbomlása

A Pangea nagyrészt három fázisra szakadt. Az első szakítás az Atlanti-óceán megnyílásához kapcsolódik. Ez akkor történt, amikor a Pangea elkezdett elszakadni a Tethys-óceántól és a Csendes-óceántól. A mintegy 180 millió évvel ezelőtti szakadás vezetett az első óceánok kialakulásához, a közöttük lévő Atlanti-óceánhoz. Észak-Amerika és Afrika északnyugati része, valamint az Indiai-óceán délnyugati része az Antarktisz és a Afrika.

A második nagy szakasz azzal kezdődött, hogy egy szárazföld vált el Gondwanától, és több különálló kontinenst alkotott, például Dél-Amerikát, Afrikát, az indiai szubkontinenst, Ausztráliát és az Antarktist. Körülbelül 140 millió évvel ezelőtt alakult ki az Atlanti-óceán déli része, Afrika elvált Dél-Amerikától. Ez idő tájt India elvált Ausztráliától és az Antarktisztól is.

Az utolsó szakasz körülbelül 80 millió évvel ezelőtt zajlott le, amikor Észak-Amerika elvált Eurázsiától, ami a következőhöz vezetett a Norvég-tenger kialakulása, Ausztrália elszakadt az Antarktisztól, India pedig elszakadt tőle Madagaszkár. Körülbelül 50 millió évvel ezelőtt India ütközött Ázsiával, lezárva a Tethys tengeri utat és kialakítva a Himaláját.

Élet a Pangea szakítás előtt és után

A Pangea fennállása alatt durva korallokat, cápákat, karlábúakat, bryozoákat és az első csontos halakat találtak a tengerekben. A szárazföldön a likopszida-erdőkben találtak életet, amelyeket rovarok, ízeltlábúak és az első tetrapodák laktak.

Mivel több szárazföldi tömeg összegyűlt, a permi időkben kiterjedt száraz éghajlat alakult ki Pangea trópusain. Ez segítette a magnövények és a magzatvíz fejlődését. Ez a kiszáradási tendencia különösen tartós volt Pangea nyugati részén, ahol a magzatvíz fejlődése és terjedése kezdődött.

Ezúttal a tenger partjainak csökkenése és a magas hegyek kialakulása is történt, amelyek erősen befolyásolták a regionális és helyi szárazföldi klímát. Mire a Pangea felhasadt, a puhatestűek, cápák, ichtioszauruszok, ráják és csontos halak uralták a tengerek életét, a tűlevelűek és cikádok erdei pedig a szárazföldi életet. Úgy tartják, hogy ezekben az erdőkben virágoztak a dinoszauruszok, és először jelentek meg igazi emlősök.

A perm korszak végére elsősorban ezeket a fejleményeket tartották felelősnek a tömeges kihalásért. Sok sekély vizű tengeri medence felszámolása akkoriban több tengeri gerinctelen élőhelyének pusztulását jelentette. Azt is feltételezik, hogy az óceáni kéreg lehűlése és süllyedése valószínűleg csökkentette azon szigetek számát, amelyek képesek voltak menedéket nyújtani ezeknek a tengeri fajoknak. A tömeges kihalás másik lehetséges oka a különféle fajok keveredése lehet, miután több szárazföldi tömeg találkozott az éghajlati akadályok között.

GYIK

Ki fedezte fel a Pangeát?

A geológiai történelem szerint Alfred Wegener felfedezte a Pangeát.

Mennyi ideig tartott a Pangea?

Összeállítása után a Pangea körülbelül 100 millió évig maradt ebben a helyzetben, mielőtt elkezdett eltávolodni egymástól.

Miért fontos a Pangea?

Pangea azért bír jelentőséggel, mert ez volt az a szuperkontinens, amely azután létezett, hogy több kontinens egyesült, mielőtt több kontinenssé vált szét, ahogyan azt ma látjuk.

Léteztek emberek a Pangeában?

Nem, emberek nem léteztek Pangeában, mivel csak néhány százezer évvel ezelőtt jöttek létre.

Dinoszauruszok éltek a Pangeán?

Igen, dinoszauruszok éltek a Pangeán, és létezésük alatt szakadt szét a szuperkontinens.

Hogyan lett Pangeából a hét kontinens?

Idővel a Pangea szuperkontinens szétesett, ahogy a kontinentális lemezek elmozdultak, ami a hét kontinens megjelenése, nevezetesen Afrika, Ázsia, Ausztrália, Antarktisz, Észak-Amerika, Dél-Amerika, és Európa.

Milyen óceán keletkezett, amikor a Pangea szétszakadt?

Az első óceán, amely a Pangea szakadás kezdete után keletkezett, az Atlanti-óceán középső része volt.

Hogyan hatott a Pangea felbomlása a földi életre?

Ahogy a Pangea felbomlott, több létező faj kihalt, és sok másikat elsodort az óceánok és tengerek kialakulása. Ez fajképződéshez vezetett, és új fajok jelentek meg, amelyek sokkal jobban alkalmazkodtak az új éghajlati viszonyokhoz.

Mi lesz a következő szuperkontinens neve?

A lehetséges jövőbeli szuperkontinenst Pangea Proxima néven fogják hívni.

Honnan tudtuk, hogy a Pangea létezik?

A híres geológus, Wegener számos példát hozott a Pangea nevű szuperkontinens létezésére vonatkozó állításainak alátámasztására. Egyik példája a Mesosaurus, egy ősi édesvízi hüllő kövületeinek jelenléte volt, amely csak Dél-Amerikában és Dél-Afrikában található.

Egy 3,3 láb (1 méter) hüllő nem tudott átúszni az óceánon, ami csak egy lehetőséget sejtet: valaha egyetlen élőhely volt több folyóval és tóval. A norvégiai Svalbardon olyan növények fosszíliáit is azonosította, amelyek nem jellemzőek az Északi-sarkvidék fagyos éghajlatán túlélőkre. Valójában ezek a növények trópusiak voltak, vagyis sokkal nedvesebb és melegebb környezetre volt szükségük a növekedéshez.

Az ilyen eredmények arra utalnak, hogy Svalbard egy meleg éghajlatú helyről sodródott. A sziklaképződményeket és a hegyeket is tanulmányozta, és Dél-Amerika keleti partját Afrika nyugati partjával párosította, mint a kirakós játékban összeilleszthető darabokat.