Tények angolnafűről, amelyeket még sehol nem olvastál

Az angolnafű egy virágos növény, amely az óceánban, sós vízi környezetben nő.

A legtöbb angolnafű évelő növény. Általában hosszú levelekkel vagy keskeny és vékony pengékkel rendelkeznek, amelyek a tengerfenékről a nap felé nőnek.

Az angolnafű az óceánokban, sekély öblökben, torkolatokban és sósvízi környezetben nő. Ez egy valódi virágos növény, ellentétben az algákkal vagy a hínárral! A Zosteraceae családjába tartozik, és számos faja van, például a törpe angolnafű (Z. noltei), közönséges angolnafű (Zostera marina) vagy japán angolnafű (Zostera japonica). Az angolnafű általában sáros fenéken növekszik, 50 láb (15 méter) és körülbelül 60 méter közötti mélységben. A levelek hosszúak, „pengéi” akár 70 cm szélesek. Az angolnafüvek fontos szerepet játszanak a tengeri életben, mivel menedéket nyújtanak számos vízi állatnak, például a Dungeness-rákoknak és a pengéi alá bújó fiatal halaknak, hogy elkerüljék a ragadozókat. A szörffű a vízinövények egyik fajtája, amelyet angolnafűnek tekintenek.

Tények az Eelgrassről

Az angolnafű nem olyan, mint bármely más vízi növény, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, és az angolnafűvel kapcsolatos tények érdekelni fogják. Íme néhány tény az angolnafűről:

Az angolnafű szokatlan és szabálytalan csomókban nő, és ezeket az angolnafű-foltokat angolnafűágynak nevezik.

Az angolnafűágyás magcsíráztatással vagy vegetatív növekedéssel is nevelhető!

Az angolnafű fontos szerepet játszik a tengeri táplálékhálózatban is.

Számos állat elsődleges táplálékforrása, beleértve az angolnát, a kagylót és az osztrigát.

Valójában az angolnafű-ágyakat gyakran „osztrigafarmoknak” nevezik, mivel kritikus élőhelyet és táplálékot biztosítanak az osztrigák számára.

Az angolnafűágyak segítenek stabilizálni az üledéket az óceán fenekén, ami segíthet csökkenteni az eróziót.

Az angolnafű elvonja a szén-dioxidot, ami segít csökkenteni a globális felmelegedést.

Ezenkívül megszűri a vizet azáltal, hogy eltávolítja a környezetből a szennyező anyagokat, például a nitrogént és a foszfort!

Gyökerei összetartják az iszaplapokat, így nem mosódnak ki vihar vagy dagály idején. Ez javítja a víz minőségét és tisztaságát.

Az angolnafű ehető! Fogyasztható nyersen vagy főzve, enyhe ízű, enyhén ropogós állaggal.

Az angolnafűnek vastag rizómái vannak, amelyek fehérek, rengeteg gyökérrel és csomókkal.

Ezek a rizómák jól együttműködnek az energia és a tápanyagok tárolásában.

Ezek a tápanyagok nagyon fontosak a virágok és levelek fejlődéséhez a nyári és tavaszi szezonban.

Az európai telepesek először az 1600-as években dokumentálták az angolnafüvet, amikor azt találták, hogy a tengerfenéken nő.

A régebbi időkben az emberek a termőhelyről szedték az angolnafüvet, szárították, majd tetőfedőként használták otthonaikba.

A szárított angolnafüvet sokan használták szigetelési célokra is.

Az angolnafű csaliként használható olyan területeken, ahol az angolna gyakori.

Az angolnafű növény nevét hosszú, pengeszerű leveleiről kapta, amelyek az angolna farkára emlékeztetnek.

Különböző színűek lehetnek a zöldessárgától a barnáig, vagy akár feketén is, amikor meghalnak!

A tengeri madarak, például a sirályok, a hattyúk és a brent libák is esznek az angolnafüves réteken.

Sok más típusú vízinövény létezik, amelyeket angolnafűnek tekintenek.

A Surf Grass, amely egy másik vízi növény, szintén angolnafűnek számít.

Néhány hal tojást rak az angolnafűbe, de nem mindegyik.

Sokan nem ismerik ennek a növénynek a jelentőségét és a környezetben betöltött szerepét.

Emiatt sok helyen jelentős mértékű leromlás következett be az angolnafű medrében.

Ez a degradáció többnyire emberi hatásokból ered, mint pl környezetszennyezés, kotrás és városfejlesztés.

Egy víz alatti növény számára az angolnafűnek számos előnye van.

Az angolnafű évmilliók óta létezik.

A fosszilis bizonyítékok azt mutatják, hogy az angolnafű először a jura időszakban jelent meg a Földön.

A leggyakoribb tojást tojó halak közé tartozik a tengeri sügér, a pompano, a bárányfej és tilápia.

Angolnafű élőhelye

Az angolnafű olyan növény, amely vízben vagy annak közelében nő, különösen lágy tengerfenéken, torkolatokban, korallzátonyokon és sekély öblökben.

Az angolnafű és az angolnafűágyás a virágos tengeri fű egy fajtája.

Főleg a világ mérsékelt égövi övezeteiben találhatók.

Az angolnafű élőhelye Ausztráliától Alaszkáig, Kalifornia, Florida partjainál, valamint Ázsia és Európa tengerparti területein található!

Az angolnafű növekedésének mélysége a rendelkezésre álló fény mennyiségétől és a víz tisztaságától függ.

A hőmérséklet és a sótartalom szintén befolyásolja az angolnafű egészségét.

Néhány angolnafűfajt az Északi-sarkvidék és az Antarktisz partjai mentén is találtak.

Az angolnafű fontos része a tengeri ökoszisztémának, és létfontosságú szerepet játszik óceánjaink egészségében.

Állatok, amelyek angolnafüvet esznek

Sok tengerbiológus és tudós felfedezte, hogy az angolnafűágyak sokféle tengeri élőlény faiskolájaként szolgálnak.

A legtöbb állat nem tud angolnafüvet enni, mivel emésztőrendszerük nem képes feldolgozni az angolnafűből nyert cellulózt.

Az angolnafű azonban rendkívül tápláló, és gazdag tápanyagforrás a vízi táplálékhálózatban.

A tengeri élőlények, például a kagyló és az osztriga fontos élőhelye is.

A tengeri környezet egészségének megőrzésén túl az angolnafűágy táplálékot és menedéket is nyújt számos vízi élőlénynek.

Az angolnafűvel táplálkozó egyes állatok és tengeri lények vízimadarak, például sirályok és libák, tengeri sünök, tengeri csigák, homár, garnélarák, fésűkagyló, medúza, tengeri kökörcsin, lepényhal és rákok.

A különböző tengeri fű növények és fajok, valamint az angolnafűágyak szintén elengedhetetlen táplálékforrások.

Az angolnák általában nem veszik át az angolnafűágyat, mert jobban szeretik a homokos fenéket, mint a füveseket.

Nincs sok ragadozó a környéken, így az angolnafű az egyik legbiztonságosabb hely az angolnák számára.

Ezek táplálékforrások dugongok, lamantin és zöld teknősök.

Az angolnafű jellemzői

Akár hiszi, akár nem, a víz alatti angolnafű-ágy nagyon ki van téve az ember által jelentett különféle veszélyeknek! Az angolnafüvet gyakran algák vagy hínár egyik formájának tekintik, de ez nem igaz. Az angolnafű önmagában független vízi növény vagy faj.

Az angolnafűágyak élőhelyei a bolygón található biológiailag legváltozatosabb és legtermékenyebb ökoszisztémák közé tartoznak.

Ezek az élőhelyek sok olyan elemet és anyagot tartalmaznak, amelyekről úgy gondolják, hogy támogatják a különféle élőlények életét.

Az angolnafűből papírt, nádfedelet és szigetelést is készítenek. Az 1800-as évektől használták erre a célra.

Az angolnafű papírt még ma is gyártják!

Az angolnafűágy biológiai sokfélesége nagyon hasonlít a trópusi esőerdőkéhez.

Az angolnafűágy hosszú levelei remekül nőhetnek a víz alatt és abból is.

Az angolnafűágyások virágai egylakiak, vagyis a virágok víz alatti beporzást ábrázolnak!

Az angolnafű akár öt évig is élhet, bár ezeket a virágos növényeket általában csak két-három év után takarítják be.

Egy hektár angolnafű annyi vizet képes kiszűrni naponta, mint egy tipikus szeptikus rendszer.

Az angolnafüvet ezután újra kell ültetni, hogy újra növekedjen.

Az angolnafű egyedülálló a tengeri füvek között, mert nincs gyökere. Ehelyett az angolnafű kis rizómákkal rögzíti magát az aljzathoz.

Ez az alkalmazkodás lehetővé teszi az angolnafű olyan területeken történő növekedését, amelyeken más tengeri fű nem élhet!

Az angolnafű ágyás vagy növény levelei szalag alakúak, nagyon hasonlítanak a vadzellerére!

Maguk az angolnafüvek körülbelül 3 láb (91,4 cm) magasra nőhetnek fel, ha víz alá merülnek, de szárazon csak feleakkora méretűek, mivel ezeknek a növényeknek nincs szüksége tápanyagra és napfényre.